Blog

Az alapos diagnózishoz sokszor a legmodernebb eszközök szükségesek: éppen ezért a fogászati képalkotó vizsgálatok sok esetben elengedhetetlenek. Lássuk, mit kell tudni ezekről a vizsgálatokról!

A fogászati képalkotás a professzionális diagnosztika egyik alapkelléke. De mik is ezek a vizsgálatok, és mikor van szükség rájuk?

Milyen típusú képalkotással találkozhat, és melyek a legmodernebb eljárások? 

Hogyan zajlik a vizsgálat, és milyen problémákra derülhet fény? 

Következő cikkünkben minden kérdésre választ adunk!

Mit jelent a fogászati képalkotó vizsgálat?

Az alapos és mindenre kiterjedő diagnosztika során a képalkotó vizsgálatok nagy jelentőséggel bírnak. 

A röntgent már a feltalálása után egy évvel alkalmazták a fogászatban: 1896 óta ismerik, elterjedése azonban a 20. század második felére tehető.

Azóta óriási léptékben fejlődött ez a fajta diagnosztika: ma már a digitális képalkotás az elsődleges.

Elsősorban a tévedések, esetleges rejtett problémák kerülhetők el a megfelelően alkalmazott képalkotás során. Maga a vizsgálat igen sokrétű, és számos változata van. Ismerjük meg a képalkotó vizsgálatokat!

Mikor van szükség ilyen vizsgálatra?

Jogosan merül fel a kérdés: vajon mikor és milyen panaszok feltárása esetén szükséges maga a vizsgálat?

Vannak olyan fogászati problémák – például a megbújó fogszuvasodás – amelyekre hagyományos vizsgálattal sokszor nehéz fényt deríteni. Mivel több képalkotó lehetőség is adott, ezért a szakorvos dönti el, melyikre lesz szüksége a páciensnek.

Általában az alábbiak során válik szükségessé a képalkotás:

• fogtömési hibák feltárása,
• gyulladásos problémák, ciszták kiszűrése,
• fogszabályozás előtt,
• szájsebészeti beavatkozást megelőzően,
• fogbeültetés előtt,
• csont- vagy ínysorvadás esetén,
• gyulladásos arcüreg betegségek kezelése során,
• állkapocs elváltozásait illetően.

Az, hogy melyik képalkotó vizsgálat szükséges, minden esetben a probléma súlyosságától és mértékétől függ.

Sok esetben akkor is képalkotó vizsgálatot végez a fogorvos, ha a fogak részletes állapotát, általános helyzetét és a foggyökerek elhelyezkedését szeretné feltárni. Emellett a bölcsességfogak helyzete is így diagnosztizálható.

Milyen fogászati képalkotó vizsgálatok vannak?

A röntgenvizsgálatok két fajtáját különböztetjük meg:

• lokális problémák feltárása esetén az intraorális röntgent,
• átfogóbb diagnosztika esetén az extraorális röntgent.

Ezek közé több képalkotó vizsgálatot is sorolhatunk:

• kisröntgen,
• panoráma röntgen,
• teleröntgen,
• CBCT, azaz a 3D röntgen.

Az intraorális és az extraorális röntgen

Az intraorális röntgen során a röntgenfilm vagy szenzor a páciens szájába kerül, a sugárforrás azonban a szájüregen kívül teszi a dolgát. Ennek során általában kisebb, lokális problémák feltárása a cél.

Leggyakrabban a kisröntgent soroljuk ide, de a szárnyas röntgen is ide tartozik, amely a fogak koronai részét térképezi fel: a fogszuvasodás mértékéről kaphatunk így átfogóbb képet.

Az extraorális röntgen során a sugárforrás is a páciens szájüregébe kerül, így egy nagyobb, átfogóbb kép adható az aktuális helyzetről.

Ide tartozik a panoráma röntgen, a teleröntgen és a CBCT vizsgálat is.

A kisröntgen

Az intraorális röntgen leggyakrabban a kisröntgent jelenti: ebben az esetben néhány fog, illetve a környező csontállomány alapos feltérképezése a cél.

A vizsgálat során a film vagy érzékelő a szájüregben van, így a felvétel csak 2×3 vagy 3×4 centiméteres lesz.

A kisröntgen egyik típusa a szárnyas röntgen, mely fogszuvasodás esetén alkalmazható. Ilyenkor egy műanyag szárny szerű elem kerül a szájba, így az íny feletti rész is jól átvizsgálható.

A kis röntgen másik fajtája még a periapicalis felvétel: ennek során az íny alatti részt, a gyökér és a gyökércsúcs állapotát tárják fel.

A kisröntgen felbontása nagy, sugárterhelése viszont alacsony.

Fogászati panoráma röntgen

A panoráma röntgen, nevéből is adódóan, a teljes fogsort megmutatja. Az alsó és felső fogsor mellett képet kapunk az állcsontról, az állkapocsízületről és az arcüreg alsó részéről is.

A panoráma röntgen az egész szájüregről ad átfogó, részletgazdag képet.

A fogorvosok által gyakran csak OP-ként (OrthoPantomogram) említett panoráma röntgen készítésekor nem kell a röntgenfilmet a szájba venni. Ilyenkor a berendezés a megfelelő helyen álló páciens fogsoráról szájon kívüli érzékelőre készít felvételt. Ehhez néhány másodpercnyi mozdulatlanság szükséges. 

Az eljárás során a fejlődési rendellenességek, a bölcsességfogak helye és állapota, a fogváltás és a gyulladásos folyamatok is jól láthatók.

A panoráma röntgen megmutatja

• a rejtett fogszuvasodást, mely szabad szemmel nem látható,
• a régi tömések alatt kialakuló másodlagos szuvasodást,
• a fertőzéseket, csontveszteséget,
• a korábbi gyökértömések körül kialakuló gyulladásokat,
• cisztás elváltozásokat,
• át nem tört fogak helyzetét.

Teleröntgen

A teleröntgen során az arc csontjairól készül felvétel, szemből és oldalról is elkészíthető, de gyakrabban készítik oldalról.

Arc- és állcsontsebészet valamint fogszabályozás esetén is nagyon fontos eljárás. A koponyacsontokat és a lágyrészeket is megmutatja, így a csontok egymáshoz viszonyított helyzete, a fogak elhelyezkedése és a fogsorzáródások is jól láthatók.

Az eljárás segít a fogak és állcsontok tervezésében, a kezelési lehetőségek és eredmények szimulálásában.

A teleröntgen során, hogy a legpontosabb, legkomfortosabb eredményt érhetjük el a páciensnél.

CBCT: ilyen a 3D röntgen

A digitális panoráma röntgen a legmodernebb és legszívesebben használt képalkotó vizsgálat. Elkészítése során a teljes fogsorról ad képet, mindezt háromdimenziós képalkotásban, századmilliméteres pontossággal. 

A leggyakrabban az alábbi esetekben használjuk:

• fogászati CT foghúzás előtt,
• fogászati CT gyökérkezelés előtt,
• csontállomány ellenőrzése fogimplantátum tervezése során,
• rejtett fogászati fájdalomforrások felfedése végett.

Hogyan zajlik a fogászati képalkotó vizsgálat?

Most, hogy már tudjuk, mivel állunk szemben, azt is jó megismerni, hogyan is zajlik egy képalkotó vizsgálat.

1. A páciensnek el kell távolítania minden fém és egyéb tárgyat a vizsgált területről: nyaklánc, piercing, szemüveg, kivehető fogpótlás, ékszerek.
2. Habár a sugárátbocsátás alacsony, az ólommellényt itt is viselni kell, akár a sima röntgen esetén.
3. A páciens a megfelelő módon kell tartsa a fejét: ehhez a vizsgálatot készítő orvostól kap utasításokat.
4. Elkészül a felvétel: ez mindössze néhány másodpercet vesz igénybe.

A CBCT vizsgálat során a feltérképezési fázist követően a CBCT-gép kiszámolja a megfelelő sugárdózist, így még pontosabb és személyre szabottabb kép készülhet.

A leggyakrabban feltárt problémák

A fenti képalkotó vizsgálatok során olyan problémákra is megoldás adható, amelyeket a szakorvos szabad szemmel nem lát. Amennyiben a panaszok forrása nem észrevehető, a fogorvos minden esetben képalkotó vizsgálatot kérhet, így sokkal pontosabb képet kaphat a fájdalom okáról.

Érdekli, mik a leggyakoribb fogászati beavatkozások? Kattintson!

A leggyakoribb fájdalmas problémák, melyek során a képalkotás segíthet a diagnózisban:

• lyukas fog, rejtett fogszuvasodás felderítése,
• fogágybetegségek, ínysorvadás, csontsorvadás,
• arcüreggyulladás,
• foggyökér körüli gyulladások, ciszták,
• csontpusztulás.

Azonban nem csak panaszok esetén használják a röntgent. Az alábbi esetekben is szükséges a képalkotás:

• fogimplantátum beültetése,
• gyökérkezelés,
• fogszabályozás,
• rákszűrés,
• csontszerkezet feltérképezése,
• gyökérkezelés utáni kontroll,
• a panoráma röntgenen látható elváltozások pontosabb vizsgálata. 

Látható tehát, hogy a modern fogászat a fenti képalkotó vizsgálatok által válik pontossá: az így felállított diagnózis sokkal egyértelműbbé teszi az esetleges kezeléseket.

Fogorvosi rendelőnkben szeretünk mindent alaposan megvizsgálni, és a legpontosabb diagnózist felállítani ahhoz, hogy a páciens elégedetten távozzon. Ha érdekli, milyen kezelésekben számíthat ránk, az alábbi linken mindent megtalál!