Blog Fogászat

Minden, amit tudni kell a fogászati képalkotó vizsgálatokról

Az alapos diagnózishoz sokszor a legmodernebb eszközök szükségesek: éppen ezért a fogászati képalkotó vizsgálatok sok esetben elengedhetetlenek. Lássuk, mit kell tudni ezekről a vizsgálatokról!

A fogászati képalkotás a professzionális diagnosztika egyik alapkelléke. De mik is ezek a vizsgálatok, és mikor van szükség rájuk?

Milyen típusú képalkotással találkozhat, és melyek a legmodernebb eljárások? 

Hogyan zajlik a vizsgálat, és milyen problémákra derülhet fény? 

Következő cikkünkben minden kérdésre választ adunk!

Mit jelent a fogászati képalkotó vizsgálat?

Az alapos és mindenre kiterjedő diagnosztika során a képalkotó vizsgálatok nagy jelentőséggel bírnak. 

A röntgent már a feltalálása után egy évvel alkalmazták a fogászatban: 1896 óta ismerik, elterjedése azonban a 20. század második felére tehető.

Azóta óriási léptékben fejlődött ez a fajta diagnosztika: ma már a digitális képalkotás az elsődleges.

Elsősorban a tévedések, esetleges rejtett problémák kerülhetők el a megfelelően alkalmazott képalkotás során. Maga a vizsgálat igen sokrétű, és számos változata van. Ismerjük meg a képalkotó vizsgálatokat!

Mikor van szükség ilyen vizsgálatra?

Jogosan merül fel a kérdés: vajon mikor és milyen panaszok feltárása esetén szükséges maga a vizsgálat?

Vannak olyan fogászati problémák – például a megbújó fogszuvasodás – amelyekre hagyományos vizsgálattal sokszor nehéz fényt deríteni. Mivel több képalkotó lehetőség is adott, ezért a szakorvos dönti el, melyikre lesz szüksége a páciensnek.

Általában az alábbiak során válik szükségessé a képalkotás:

Az, hogy melyik képalkotó vizsgálat szükséges, minden esetben a probléma súlyosságától és mértékétől függ.

Sok esetben akkor is képalkotó vizsgálatot végez a fogorvos, ha a fogak részletes állapotát, általános helyzetét és a foggyökerek elhelyezkedését szeretné feltárni. Emellett a bölcsességfogak helyzete is így diagnosztizálható.

A fogászati képalkotás számos szájüregi betegség során alkalmazható

Milyen fogászati képalkotó vizsgálatok vannak?

A röntgenvizsgálatok két fajtáját különböztetjük meg:

  • lokális problémák feltárása esetén az intraorális röntgent,
  • átfogóbb diagnosztika esetén az extraorális röntgent.

Ezek közé több képalkotó vizsgálatot is sorolhatunk:

  • kisröntgen,
  • panoráma röntgen,
  • teleröntgen,
  • CBCT, azaz a 3D röntgen.

Az intraorális és az extraorális röntgen

Az intraorális röntgen során a röntgenfilm vagy szenzor a páciens szájába kerül, a sugárforrás azonban a szájüregen kívül teszi a dolgát. Ennek során általában kisebb, lokális problémák feltárása a cél.

Leggyakrabban a kisröntgent soroljuk ide, de a szárnyas röntgen is ide tartozik, amely a fogak koronai részét térképezi fel: a fogszuvasodás mértékéről kaphatunk így átfogóbb képet.

Az extraorális röntgen során a sugárforrás is a páciens szájüregébe kerül, így egy nagyobb, átfogóbb kép adható az aktuális helyzetről.

Ide tartozik a panoráma röntgen, a teleröntgen és a CBCT vizsgálat is.

A kisröntgen

Az intraorális röntgen leggyakrabban a kisröntgent jelenti: ebben az esetben néhány fog, illetve a környező csontállomány alapos feltérképezése a cél.

A vizsgálat során a film vagy érzékelő a szájüregben van, így a felvétel csak 2×3 vagy 3×4 centiméteres lesz.

A kisröntgent gyakran alkalmazzák

A kisröntgen egyik típusa a szárnyas röntgen, mely fogszuvasodás esetén alkalmazható. Ilyenkor egy műanyag szárny szerű elem kerül a szájba, így az íny feletti rész is jól átvizsgálható.

A kis röntgen másik fajtája még a periapicalis felvétel: ennek során az íny alatti részt, a gyökér és a gyökércsúcs állapotát tárják fel.

A kisröntgen felbontása nagy, sugárterhelése viszont alacsony.

Fogászati panoráma röntgen

A panoráma röntgen, nevéből is adódóan, a teljes fogsort megmutatja. Az alsó és felső fogsor mellett képet kapunk az állcsontról, az állkapocsízületről és az arcüreg alsó részéről is.

A panoráma röntgen az egész szájüregről ad átfogó, részletgazdag képet.

A fogorvosok által gyakran csak OP-ként (OrthoPantomogram) említett panoráma röntgen készítésekor nem kell a röntgenfilmet a szájba venni. Ilyenkor a berendezés a megfelelő helyen álló páciens fogsoráról szájon kívüli érzékelőre készít felvételt. Ehhez néhány másodpercnyi mozdulatlanság szükséges. 

Az eljárás során a fejlődési rendellenességek, a bölcsességfogak helye és állapota, a fogváltás és a gyulladásos folyamatok is jól láthatók.

A panoráma röntgen megmutatja

  • a rejtett fogszuvasodást, mely szabad szemmel nem látható,
  • a régi tömések alatt kialakuló másodlagos szuvasodást,
  • a fertőzéseket, csontveszteséget,
  • a korábbi gyökértömések körül kialakuló gyulladásokat,
  • cisztás elváltozásokat,
  • át nem tört fogak helyzetét.
Panoráma röntgent használunk a száj teljes feltérképezésére

Teleröntgen

A teleröntgen során az arc csontjairól készül felvétel, szemből és oldalról is elkészíthető, de gyakrabban készítik oldalról.

Arc- és állcsontsebészet valamint fogszabályozás esetén is nagyon fontos eljárás. A koponyacsontokat és a lágyrészeket is megmutatja, így a csontok egymáshoz viszonyított helyzete, a fogak elhelyezkedése és a fogsorzáródások is jól láthatók.

Az eljárás segít a fogak és állcsontok tervezésében, a kezelési lehetőségek és eredmények szimulálásában.

A teleröntgen során, hogy a legpontosabb, legkomfortosabb eredményt érhetjük el a páciensnél.

CBCT: ilyen a 3D röntgen

A digitális panoráma röntgen a legmodernebb és legszívesebben használt képalkotó vizsgálat. Elkészítése során a teljes fogsorról ad képet, mindezt háromdimenziós képalkotásban, századmilliméteres pontossággal. 

A leggyakrabban az alábbi esetekben használjuk:

  • fogászati CT foghúzás előtt,
  • fogászati CT gyökérkezelés előtt,
  • csontállomány ellenőrzése fogimplantátum tervezése során,
  • rejtett fogászati fájdalomforrások felfedése végett.
A CBCT modern és alapos vizsgálat

Hogyan zajlik a fogászati képalkotó vizsgálat?

Most, hogy már tudjuk, mivel állunk szemben, azt is jó megismerni, hogyan is zajlik egy képalkotó vizsgálat.

  1. A páciensnek el kell távolítania minden fém és egyéb tárgyat a vizsgált területről: nyaklánc, piercing, szemüveg, kivehető fogpótlás, ékszerek.
  2. Habár a sugárátbocsátás alacsony, az ólommellényt itt is viselni kell, akár a sima röntgen esetén.
  3. A páciens a megfelelő módon kell tartsa a fejét: ehhez a vizsgálatot készítő orvostól kap utasításokat.
  4. Elkészül a felvétel: ez mindössze néhány másodpercet vesz igénybe.

A CBCT vizsgálat során a feltérképezési fázist követően a CBCT-gép kiszámolja a megfelelő sugárdózist, így még pontosabb és személyre szabottabb kép készülhet.

A leggyakrabban feltárt problémák

A fenti képalkotó vizsgálatok során olyan problémákra is megoldás adható, amelyeket a szakorvos szabad szemmel nem lát. Amennyiben a panaszok forrása nem észrevehető, a fogorvos minden esetben képalkotó vizsgálatot kérhet, így sokkal pontosabb képet kaphat a fájdalom okáról.

Érdekli, mik a leggyakoribb fogászati beavatkozások? Kattintson!

A leggyakoribb fájdalmas problémák, melyek során a képalkotás segíthet a diagnózisban:

  • lyukas fog, rejtett fogszuvasodás felderítése,
  • fogágybetegségek, ínysorvadás, csontsorvadás,
  • arcüreggyulladás,
  • foggyökér körüli gyulladások, ciszták,
  • csontpusztulás.
A fogászati röntgen számos problémát feltárhat

Azonban nem csak panaszok esetén használják a röntgent. Az alábbi esetekben is szükséges a képalkotás:

  • fogimplantátum beültetése,
  • gyökérkezelés,
  • fogszabályozás,
  • rákszűrés,
  • csontszerkezet feltérképezése,
  • gyökérkezelés utáni kontroll,
  • a panoráma röntgenen látható elváltozások pontosabb vizsgálata. 

Látható tehát, hogy a modern fogászat a fenti képalkotó vizsgálatok által válik pontossá: az így felállított diagnózis sokkal egyértelműbbé teszi az esetleges kezeléseket.

Fogorvosi rendelőnkben szeretünk mindent alaposan megvizsgálni, és a legpontosabb diagnózist felállítani ahhoz, hogy a páciens elégedetten távozzon. Ha érdekli, milyen kezelésekben számíthat ránk, az alábbi linken mindent megtalál!

Blog Fogászat

Mit tehetünk szájzár esetén és mi az amitől kialakulhat?

A szájzár nem csupán egy kellemetlen állapot, komoly fájdalom is kísérheti. Cikkünkben körbejárjuk, hogy mi okozhatja, milyen tünetei vannak és mit tehetünk, hogy mielőbb megszabaduljunk a panaszoktól.

Mit nevezünk szájzárnak és milyen tünetei vannak?

A szájzárat, más néven a trizmust, az állkapocs izmainak fájdalmas, görcsös összehúzódása váltja is.

Ilyenkor képtelenek vagyunk teljesen kinyitni a szánkat, a rágóizmok görcse miatt a felső, valamint az alsó metszőfogaink élei közötti távolság csupán 10 mm vagy annál kevesebb.  

Ez pedig nem csak a beszédet nehezíti meg, hanem az étkezést és a szájüreg, valamint a fogak megfelelő higiéniájának fenntartását is akadályozza. 

Ha pedig mégis megpróbáljuk nagyobbra nyitni a szánkat, akár rendkívül intenzív fájdalmat is érezhetünk.

Pánikra azonban semmi ok!

Szerencsére a tünetek többnyire átmenetiek és csak ritkább esetben jelentenek tartós fenyegetést.

Mitől alakulhat ki a szájzár? (Az 5+1 leggyakoribb ok)

A szájzár kialakulásának hátterében az esetek nagy részében valamilyen gyulladás húzódik meg, amelyet számos betegség előidézhet. 

Alább ismerkedjünk meg a leggyakoribb okokkal:

1. Foghúzást követő szájzár

Általánosságban elmondható, hogy a foghúzás nem jár semmilyen további komplikációval. 

Azonban előfordulhat, hogy a problémák utólag jelentkeznek.

Mire számíthatunk?

Nyugalom, ezek általában nem súlyosak. Ilyen esetekben felléphet helyi duzzanat, az íny érzékenysége, vagy vérzése és tompa fájdalom. 

Ritka esetben azonban szájzár is jelentkezhet, de ez többnyire csak a bölcsességfogak eltávolításakor fordul elő.

Erről az alábbiakban részletesen is beszélünk.

2. Injekció okozta szájzár

Az érzéstelenítésre használt injekciókat a fogorvosok rendszerint a nagyobb fájdalommal és kellemetlenségekkel járó beavatkozások és kezelések előtt alkalmazzák, mint mondjuk egy gyökérkezelés vagy egy foghúzás.

Ínybe adott fogászati injekció.

Vannak azonban olyan esetek, amikor nem elengedő csupán a fog környékének érzéstelenítése.

A bölcsességfogak eltávolítása esetén, például gyakran úgynevezett vezetéses érzéstelenítésre van szükség. 

Az orvos ilyenkor az állkapcsot ellátó ideget kell, hogy elérje az injekciós tűvel, ott, ahol az belép a csontba. Tehát egészen az állkapocs belső felszínéig el kell jutnia a tűvel.

A folyamat során előfordulhat azonban, hogy sajnos a tű megsérti a különféle lágyrészeket, ereket vagy izmokat. Az érfal sérülése mentén pedig hematoma, azaz vérömleny alakulhatki, ami szájzárat okozhat.

3. A bölcsesség fogak műtéti eltávolítása következtében kialakuló szájzár

A bölcsességfogak eltávolítást követeően sajnos többféle szövődmény is kialakulhat, ezek közül az egyik a szájzár. 

Mire számíthatunk ebben az esetben?

Ilyenkor a szájzár gyakran a reggeli órákban jelentkezik és szerencsére magától el is múlik 2-3 napon belül. 

Hogy meggyorítsuk a regenerációs folyamatot, fontos, hogy a megdolgoztassuk az állkapocs ízületeit, azaz a fájdalom ellenére se hagyjunk ki étkezéseket, igyekezzünk artikuláltan beszélni és fogmosáskor is a lehető legszélesebbre nyissuk ki a szánkat.

Így nem csupán a mielőbbi gyógyulásért tehetünk, hanem megakadályozhatjuk a tünetek súlyosbodását is.

4. A bölcsességfogak gyulladása

Nem csupán a bölcsességfogak eltávolítása következtében alakulhat ki a szájzár, sajnos a fogakat körülvevő szövetek gyulladása, más néven a perikoronitisz is okozhatja. 

Ez többnyire akkor jelenik meg, ha a bölcsességfogak még nem bújtak elő teljes mértékben.

De pontosan mi okozza a gyulladást?

Az éppen kibújó fog és az íny közötti területet sajnos meglehetősen nehéz tisztítani, így a baktériumok itt könnyedén elszaporodhatnak. A fellépő gyulladásos folyamatok pedig végül szájzárhoz vezethetnek.

5. A temporomandibuláris ízületi rendellenesség

Ez a rendellenesség a becslések szerint körülbelül a lakosság 12%-át érinti és az állkapocs érzékenysége és komoly fájdalom jellemzi. 

Az állkapcsunk izmai folyamatos terhelésnek vannak kitéve.

A beszéd, az evés, de még a légzés is munkára fogja őket. Mindezen műveletek egy ízületen nyugszanak, amelyet temporomandibuláris ízületnek nevezünk. 

A fájdalmat ilyenkor az állakapocs mozgatásáért felelős izmokban, továbbá magában az izületben érezhetjük. 

Az okok meghatározása sokszor nehézkes lehet és széles körű kivizsgálást igényelhet a pontos diagnózis felállítása, a fizikai és laboratóriumi kivizsgálásoktól, egészen a radiológiai vagy pszichológiai analízisig.

(a kép forrása: https://dentalwellnessgroup.com/)

Az állkapocsízület betegségei az alábbiak lehetnek:

  • Kopás, amely a rossz harapás következtében alakul ki
  • Az állkapocs ízület gyulladása
  • Állkapocsízület környéki, például garat-, szájüregi- vagy nyálmirigydaganatok
  • Gyulladások, melyek az állkapocsízület környékén alakulnak ki. Ilyen lehet a nyálmirigyek vagy a hallójárat gyulladása

+1 Az ízületi rendellenességet okozhatja trauma is:

  • Az alsó vagy felső állkapocs törése
  • Egyéb törések az ízület környékén
  • vagy ízületi ficam

Mivel az okok szerteágazóak lehetnek, így javasolt a mielőbbi alapos kivizsgálás, hogy a kezelést célzottan, a leghatékonyabb módon lehessen elkezdeni.

A szájzár további, lehetséges okai

Ahogyan láthatjuk az eddigiekből, a szájzár tulajdonképpen egy tünet, amit a fentieken túl még további betegségek és kóros állapotok is okozhatnak.

Alább mutatjuk, hogy melyek ezek:

  • Mandula körüli tályog
  • Hallójárat-gyulladás
  • Agyhártyagyulladás
  • Különböző fogászati jellegű gyulladások, beleértve a felső vagy az alsó állkapocs csontállományának gyulladását is
  • Tetanusz

Hogyan enyhíthetjük otthon a szájzár okozta fájdalmat?

A rövid ideig tartó szájzár esetén a panaszok szerencsére átmenetileg enyhíthetőek és gyorsíthatjuk is a gyógyulási folyamatokat, odafigyelve a megfelelő szájhigiéniára, tornáztatva az állkapocsízületet. 

Próbáljuk ki az alábbi eljárásokat:

  • Melegvizes borogatás, sós melegvizes öblögetés
  • Megfelelő szájhigiénia fenntartása
  • Fájdalomcsökkentés és izomlazítás gyógyszeres kezeléssel
  • Kalciumban és magnéziumban gazdag ételek fogyasztása
  • Egyenes testtartás, oldalfekvés helyett pedig aludjunk a hátunkon és használjunk nyaki párnát a megfelelő pozíció fenntartásához

Szájzár torna 3 lépésben

Bár kellemetlen vagy fájdalmas lehet a terület mozgatása, ennek ellenére muszáj erőt venni magunkon, hogy mihamarabb megszabaduljunk a fájdalomtól.

A szájzár torna hatására ugyanis sokat segíthetünk a regenerációban, a gyulladás csökkentésében.

1. Állkapocsnyitások

  • Ennek a gyakorlatnak az egyik elemeként nyissuk ki a szánkat a lehető legnagyobbra, majd tartsuk meg ezt a pozíciót hét másodpercig, aztán lazítsunk. Ismételjük meg a gyakorlatot legalább hétszer.
  • Egy hasonló gyakorlat, amikor szintén nagyra nyitjuk a szánkat, majd elmozdítjuk az állkapcsunkat jobbra. Ezt követően lazítsunk és ismételjük meg ötször. Végezzük el a másik oldalra is a feladatot.
( a kép forrása: https://thedentalgeek.weebly.com/jaw-pain-tmj-solutions.html)

2. Passzív nyújtás

  • Felső hüvelykujjunkat a felső metszőfogakra, a mutatóujjakat pedig az alsó metszőfogakra helyezzük, majd segítségükkel nyissuk ki a szánkat és tartsuk meg a nyújtást.

3. Harapás gyakorlása

  • Az előző gyakorlattal megegyező alapállást veszünk fel az ujjainkkal. Ezt követően pedig óvatosan harapásokat végzünk egy percen keresztül.
  • A nap folyamán ismételjük meg többször a gyakorlást.

Állkapocsmasszázs

A rágóizmok ellazulásában sokat segíthet, ha önmasszázst végzünk a területen, ami serkenti a vérkeringést és oldja az izmok feszülését

Hogyan csináljuk?

Érdemes a masszázst mind nyitott, mind zárt száj mellett is elvégezni. Nyitott állapotban a masszázs belülről is végezhető.

Ilyenkor helyezzük a mutató ujjunkat az állkapcsot mozgató izomra és dörzsöljük finoman azt, az állkapocsízülethez legközelebb eső szakaszon. 

A masszázst zárjuk a nyak oldalsó izmainak masszírozásával, mivel ha ezt a területet sikerül ellazítani, a fájdalom tovább csökkenhet.

További gyógymódok szájzár ellen

Ha a panaszaink a fenti gyakorlatok és tanácsok ellenére is több, mint 2-3 napig fennállnak, fontos, hogy mielőbb felkeressünk egy szakembert! Kivizsgálás nélkül ugyanis, az átmeneti enyhülés után, akár ismét visszatérhet a fájdalom.

Bölcsességfogak műtéti eltávolítása

Ha a szájzár oka az impaktált, azaz a félig elóbújt bölcsességfogak gyulladása, sajnos sok esetben kizárólag műtéti beavatkozással, azaz a bölcsességfogak eltávolításával oldható meg tartósan probléma.

(a kép forrása: https://www.occore.com/)

Ha Ön is ezzel küzd, keressen bennünket bátran és kérjen árajánlatot tőlünk a szájsebészeti beavatkozásra. Ne várja meg, míg az áttörésben visszamaradt bölcsességfogak további, még komolyabb problémákat okoznak.


Állkapocsízületi gyógytorna

Az otthoni állkapocsmasszázs helyettesíthető vagy kiegészíthető a probléma súlyosságának fényében állkapocsízületi gyógytornával is.

Ennek során a gyógytornával és a lágyrész mobilizáció segítségével csökkentik a területen már kialakult görcsöket és meggátolják a további, túlzott feszülést. 

Meddig tarthat a szájzár?

A szájzár tünetei a kiváltó okok függvényében, hosszabb-rövidebb ideig állhatnak fent. 

Ha szájsebészeti eljárás következtében küzdünk a szájzárral, sok esetben szerencsére akár már 1-2 nap után is magától megszűnhetnek a kellemetlen tünetek.

Azonban, ha egy vérömleny felelős a szájzár kialakulásáért, csupán a vér felszívódása után tapasztalhatunk enyhülést. Ilyenkor akár 2-4 hét gyógyulási idővel is számolhatunk. 

Már több mint két napja szenved a fájdalomtól?

Javasoljuk, hogy mihamrabb keressen fel a problémával egy szakorvos, vagy kérjen időpontot rendelőnkbe, hogy mielőbb megszüntethessük a panaszait!  

Bejegyzés navigáció

Hasonlóan, más honlappal rendelkező cégekhez, mi is használunk sütiket a weboldalunkon. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás