Egy sérült fog esetében – akármilyen sérülésről is legyen szó – a fogorvos minden esetben arra törekszik, hogy megmentse a fogat. A legtöbb sérülésre jó megoldást nyújt a fogtömés. De pontosan milyen fogtömés fajták léteznek? És hogyan zajlik a fog tömése?
Ebben a cikkben utánajárunk, milyen fajtái vannak a fogtömésnek, bemutatjuk az egyes típusok előnyeit és hátrányait. Emellett pedig az is megnézzük, hogyan is történik a sérült fog tömése.
Mikor lehet szükség fogtömés használatára?
A fogak tömésére több okból is szükség lehet. Mindegyik esetben a tömés célja az, hogy a fog visszanyerje eredeti formáját illetve funkcióját. Emellett pedig a fogtömés a további szuvasodás megelőzésében is szerepet játszhat.
A különféle fogtömés fajták azonban más szintű és minőségű megoldást jelentenek, de ezeket részletesen bemutatjuk a későbbiekben.
Először nézzük meg azt, melyek a leggyakoribb problémák, amelyek esetén szükség lehet a fogak tömésére.
1. Szuvasodás okozta lyukas fog
A nem megfelelő száj- és fogápolás következtében kialakuló problémák közül a fogszuvasodás az egyik leggyakoribb.
A szuvasodás során a fog felszínén található zománc megsérül, így a fog belső részei is – amelyek sokkal érzékenyebbek és kevésbé védettek – veszélybe kerülnek. Az elhanyagolt fogszuvasodás igen súlyos következményekkel járhat. A fog teljesen elszuvasodhat, illetve további problémák alakulhatnak ki a szájban.
Ha azonban a páciens időben fogorvoshoz megy, abban az esetben a szuvas fog megmenthető, hiszen a szuvasodás továbbterjedése meggátolható. Erre pedig a legjobb módszer a tömés.
A tömés során a fogban keletkező lyukat a fogorvos megtisztítja a szuvas részektől, kitisztítja a kifúrt részt, majd egy töméssel szünteti meg a lyukat.
Persze nem csak egy szuvas fog esetén lehet szükség a fogtömésre.
2. Letört fogrész pótlása
Másik gyakori jelenség, amikor a fog egy része valamilyen erős behatás következtében letörik.
Ilyenkor szintén jó megoldást jelenthet a fog letört részének pótlása egy töméssel.
A letört fog sok kellemetlenséget okozhat a páciens számára. A leggyakoribb probléma az őrlő fogak esetén szokott adódni. Ha ezekből a fogakból törnek le darabok, akkor a rágás nehezebbé válik.
Ha azonban valamelyik metsző fogból törik le egy darab, az a harapás esetén okozhat gondot. Ráadásul esztétikai szempontból is hátrányos, így ilyenkor is érdemes fogorvoshoz fordulni.
Azt, hogy a fogtömés fajták közül melyik kerül a páciens fogába, lényegében az határozza meg, hogy milyen mértékű a sérülés, vagy mekkora része szuvasodott el a fognak.
Fogtömések fajtái
A fogak tömésére számos különböző anyagot és technikát alkalmaznak a fogorvosok. Nézzük meg, pontosan milyen fogtömés fajták léteznek, és melyeket mikor érdemes használni.
1. Amalgám tömés
Az amalgám fogtömést mindenki ismeri, hiszen korábban ez volt a legelterjedtebb fogtömés. Már egészen régen, az ókorban is használtak higany és ón ötvözetéből álló kötőanyagokat. Az amalgám kapcsán azonban az utóbbi években kialakult az a nézet, hogy egészségkárosító hatása van a benne lévő, rendkívül veszélyes higany miatt.
A fogászati amalgám tömések összetétele a Fogorvos Világszövetség leírása szerint a következő:
- 50% folyékony higany
- 50 százalék fémpor, mely legalább 65% ezüstöt, legfeljebb 29% ónt, legfeljebb 6% rezet, legfeljebb 2% cinket és legfeljebb 3% higanyt tartalmaz
Az tény, hogy az amalgám tömés esetén minimális mennyiségű higany valóban oldódik, amely felszívódik a szervezetünkben. Ennek a mértéke azonban kutatások szerint minimális, illetve csak a tömés behelyezése és eltávolítása után rövid ideig észlelhető.
A higany azonban kifejezetten erős allergiás reakciók kiváltására is képes, így ilyenen észlelése esetén érdemes kicseréltetni az amalgám töméseket.
Az amalgám tömés előnyei voltak, hogy roppant ellenálló és olcsó megoldást nyújtottak. Az Európai Unióban ma már azonban tilos amalgám tömést készíteni.
2. Kompozit tömés
A fogtömések másik, ma már sokkal elterjedtebb típusa az úgynevezett kompozit, vagy más néven esztétikus tömések.
A kompozit szó jelentése arra utal, hogy több különféle anyagból, és az egyes alkotóelemek pozitív tulajdonságait felhasználva alakítanak ki a fogak tömésére alkalmas anyagot.
A kompozit tömés legnagyobb előnye, hogy a páciens fogával megegyező színű, szintén roppant tartós megoldást jelent. Ezek a tömések sokszor több rétegből épülnek fel, az egyes rétegek pedig fényre kötő tulajdonságuknak köszönhetően szilárdulnak meg.
Fontos megemlíteni, hogy ezek a tömések az amalgámmal szemben kémiailag is kapcsolódnak a foghoz, így alattuk kisebb eséllyel alakul ki újra szuvasodás.
Vannak azonban olyan megoldások is, melyek során nem egy tömés kerül behelyezésre, hanem egy kifejezetten a páciens fogához legyártott betéttel pótolják ki a fog hiányzó részeit.
Betétek fajtái
A fogak tömésénél azonban már akadnak modernebb megoldások is. Ezek a fogak pótlására használt betétek.
Ezeket akkor szokták használni, amikor a fogak állapota már sokkal rosszabb, tehát nagyobb mértékű a szuvasodás. A betéteket a fogtechnikus kifejezetten a páciens fogához tervezi, így tökéletesen létrehozható a fog eredeti állapota.
A betétek még a töméseknél is tartósabb megoldást jelentenek, hiszen hosszabb az élettartamuk. Emellett esztétikai szempontból is sokkal minőségibb megoldást jelentenek, mint a fogtömések.
A teljes fogfelületet borító betétet onlay, a lyukba helyezett betétet pedig inlay betétnek nevezzük.
1. Arany betét
Az aranyból készült fogbetét sokak számára esztétikusabb, mint az ezüst színű amalgám fogtömés.
Ezek a betétek rendkívül erősek, akár 10-15 évnél is tovább a helyükön maradhatnak. Az arany ráadásul kifejezetten jól ellenáll a rágás közbeni erőhatásoknak.
Hátránya azonban, hogy az összes tömés és betét között ez a legdrágább anyag. Emellett pedig, mivel fogtechnikus készíti el a betétet, több alkalommal kell elmenni a fogorvoshoz, mire elkészül a betét és a helyére is kerül.
2. Porcelán betét
A porcelán betét legnagyobb előnye, hogy az árnyalata megegyezik a fogak színével, így lényegében ezek a betétek felismerhetetlenek.
Azok számára lehet jó választás, akik nem szeretnék, hogy látszódjon a fogukon a pótlás.
Továbbá a porcelán betét valamivel alacsonyabb áron érhető el, mint az arany betét. Tartósságban ugyan nem tér el az arany betéttől, azonban a porcelán ridegebb anyag, így könnyebben törik.
A fogmegtartó kezelések rendkívül fontosak
A maradandó fogak megtartása rendkívül fontos, amire a fogorvosnak, de a páciensnek is oda kell figyelnie.
Az olyan fogmegtartó kezelések, mint a fogtömés, a betéttel való pótlás vagy a gyökérkezelés fontos eszközök a fogak megőrzésében.
Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a fogak és a száj egészségének megőrzése elsősorban a páciens feladata. A rendszeres és helyes fogmosás és a fogászati szűrővizsgálatok pedig a legjobb módszerei a szájhigiénia megőrzésének.
Ha ön a fogszuvasodás jeleit fedezi fel, minél előbb keressen fel egy szakembert, hiszen az időben eszközölt fogmegtartó kezelés akár megmentheti a fogat is.
KONZERVÁLÓ FOGÁSZAT ÉS FOGPÓTLÁSTAN SZAKORVOSA
Fogszakorvos vagyok, a Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Karán végeztem 2004-ben. Konzerváló fogászat és fogpótlástan szakvizsgámat 2007-ben szereztem.
Fogászatokon és klinikákon szerzett tíz éves tapasztalatommal saját rendelőt nyitottam, ahol a precizitás és profizmus mellett törekszünk a fájdalommentes, oldott hangulatú kezelések megvalósítására.
