Blog Egészség Higiénia

A szájszárazság egy igen gyakori jelenség, ami egyaránt érinthet idősebb és fiatalabb embereket is.

Kialakulásának számos különböző oka lehet, melyek között található átmeneti probléma de akár komolyabb betegség is, így mindenképpen érdemes utánajárni a szájszárazság okainak.

Ebben a cikkben minden hasznos tudnivalót összeszedünk a szájszárazság kapcsán, illetve utánajárunk, mit lehet tenni ellene és hogyan lehet megelőzni a kialakulását.

A száraz szájról általánosan

A szájszárazság – latinul xerostomia – egy olyan állapot, amikor a szervezet nem képes elegendő nyálat termelni. Ennek következtében a szájban kialakul a szárazság.

De miért nem termel elég nyálat a szervezet?

A száraz száj természetesen nem minden esetben jele valamilyen kóros elváltozásnak. Ha például sportolás után alakul ki a szájszárazság, az természetes. Ilyenkor ugyanis a szervezetből az izzadásnak köszönhetően sokkal több folyadék távozik.

Ugyanez a helyzet akkor, ha egy forró nyári napon alakul ki szájszárazság. Ez az oka annak, hogy melegben sokkal jobban oda kell figyelni a folyadékbevitelre, hiszen ilyenkor sokkal könnyebben dehidratálttá válik a szervezet.

Szájszárazság

Ha azonban a szájszárazság folyamatossá válik, és nyugalmi állapotban is folyamatosan ki van száradva a száj, akkor jó eséllyel valamilyen egyéb betegség tüneteként jelentkezik, aminek mindenképpen érdemes utánajárni.

A nyál feladata a szájban

A nyál egy rendkívül fontos testfolyadék, amely nélkülözhetetlen az egészséges szervezet számára.

A nyálmirigyek által termelt nyál számos fontos funkciót ellát a szájban.

  • tisztán tartja a fogakat
  • fertőtleníti a szájüreget
  • részt vesz az ízérzékelésben
  • az emésztés már a szájüregben kezdődik, így a nyál ebben is szerepet játszik
  • a beszédhez is elengedhetetlen

A nyál összetétele

A nyál összetétele minden embernél különbözik, alapvetően azonban vízből áll, és különféle ásványi anyagokat, proteineket, anyagcsere-termékeket, elektrolitokat, baktériumokat, enzimeket és egyéb vegyületeket tartalmaz.

Milyen tünetei vannak a szájszárazságnak?

A szájszárazság tünetei

A szájszárazság rengeteg kellemetlen érzetet okozhat a szájüregben. Ezeknek egy jelentős része hasonlít más betegségek és problémák tüneteire.

A szájszárazság leggyakoribb tünetei:

  • fokozott szomjúságérzet
  • égő érzés a szájüregben
  • kiszáradt ajkak és torok
  • kellemetlen szájszag
  • ragacsos vagy száraz érzet a szájüregben
  • nyelési és ízérzékelési problémák
  • sebek a szájüregben

A tünetek többsége viszonylag hamar feltűnik az érintetteknek, sokan azonban egyáltalán nem, vagy csak későn foglalkoznak a szájszárazság miatt kialakuló kellemetlenségekkel.

A szájszárazság okai között azonban komoly megbetegedések is megbújhatnak. Ha ha folyamatosan tapasztaljuk, akkor mindenképpen utána kell járnunk, mi lehet a kiváltó ok.

Sebes nyelv

Milyen okai lehetnek a száraz szájnak?

A szájszárazság okai

1. Gyógyszerek mellékhatása

A szájszárazság egyik legáltalánosabb oka, amikor a szedett gyógyszerek mellékhatásaként jelentkezik a száraz száj.

Ez kifejezetten jellemző idősebb korban, ekkor ugyanis állandóvá válhat a gyógyszerek szedése, aminek sokszor vannak kellemetlen mellékhatásai.

2. Cukorbetegség

A cukorbetegség szintén egy igen gyakori ok, aminek hatására kiszáradhat a beteg szájürege.

A cukorbetegség és a fogak kapcsolatáról korábban már írtunk az oldalunkon.

A cukorbetegeknél a nyáltermelést negatívan befolyásolja a betegségük, ráadásul a nyáluk összetétele is más a magasabb vércukorszint miatt, aminek következtében további szájüregi problémák alakulhatnak ki náluk.

3. Sjögren-szindróma

A Sjögren-szindróma egy kevésbé ismert de annál gyakoribb megbetegedés. A kialakulásához egy autoimmun folyamat vezet, mely során autoantitestek termelődnek a könny-és nyálmirigyek ellen, folyamatosan gyulladásban tartva azokat.

A leggyakoribb tünetei a betegségnek a szemek erős kiszáradása, de a szájszárazság is igen gyakran jelentkezik. A probléma az, hogy a szem- és szájszárazság olyan sok más betegség tünete is lehet, hogy a diagnózis során sokszor szóba sem kerül a Sjögren-szindróma, pedig nagyjából a népesség 1%-át érinti ez a betegség.

4. Kemoterápia és sugárkezelés

A kemoterápia és a sugárkezelés célja a daganatos sejtek elpusztítása. Az említett terápiák azonban rengeteg egészséges sejtet is elpusztítanak.

A kemoterápia a gyorsan osztódó daganatsejtek pusztítását célozza, de közben olyan gyorsan osztódó sejteket is pusztít, mint a száj-nyálkahártyájának a sejtjei.

Ennek következtében az ilyen kezelésen átesett betegek esetében a szájszárazság egy igen gyakori tünet.

Kemoterápia

5. Alvási apnoé

Az alvási apnoé egy rendkívül veszélyes alvászavar, mely során a beteg légzése alvás közben időről-időre leáll majd újraindul.

Az alvási apnoénak két típusa van. Az obstruktív alvási apnoét a torok izmainak az ellazulás okozza, míg a centrális alvási apnoé során az agy nem küld megfelelő jeleket a légzést szabályozó izmokhoz.

Az apnoéban szenvedő betegek így éjszaka nem lélegeznek megfelelően, így sokszor nyitott szájjal alszanak, ami a száj kiszáradásához is vezethet.

6. Kiszáradás

A kiszáradás egyik leglátványosabb tünete a szájszárazság. A kiszáradáshoz több különféle úton is eljuthat az ember. Egyik oka a jelentősen lecsökkent folyadékbevitel, de különböző betegségek is okozhatják.

A kiszáradás rendkívül veszélyes, ugyanis a vízhiány a vesék leállásához vezethet, így a szervezet nem képes elvégezni a méregtelenítést.

Erősen veszélyeztetettek a gyermekek és az idős emberek. A kisgyermekek esetében az okozza a gondot, hogy a gyermek nem szól ha szomjas, így a szülőnek figyelnie kell a megfelelő mennyiségű folyadékbevitelre.

Idős emberek esetében pedig a csökken a szomjúságérzet, ráadásul esetükben a gyógyszerek mellékhatásaként is megjelenhet a szájszárazság, így ők is kiemelten veszélyeztetettek.

7. Túlzott kávéfogyasztás és dohányzás

A kávé – és minden egyéb, koffeintartalmú ital – köztudottan vízhajtó hatású, így hozzájárulhat a száj kiszáradásához is.

A dohányzás szintén szárítja a szájüreget, emellett pedig nagy mértékben növeli a szájüregben és a tüdőben kialakuló daganatos megbetegedések esélyét.

Kávé és nikotin

8. Lelki probléma is lehet a szájszárazság oka?

A lelki problémák is okozhatják a szájszárazságot. A túlhajtott tempó és a stressz miatt sokszor megfeledkezünk a megfelelő folyadékbevitelről.

Ennek egyik jele a szájszárazság, ami igen gyakran jelentkezik stresszes helyzetekben, ilyenkor ugyanis a fizikai megterheléshez hasonlóan gyorsabban veszíti a szervezetünk a vizet.

És hogyan orvosolhatjuk a problémát?

Mit tehetünk szájszárazság ellen?

A szájszárazság megszüntetése gyakran bizonyul nehéz feladatnak, hiszen nem elég csak a tüneteket kezelni. A sikeres megoldáshoz a szájszárazság okainak felderítése vezet, ami azonban sokáig is tarthat.

Vannak azonban dolgok, amiket a diagnózis felállításáig is megtehetünk.

1. Megfelelő szájhigiénia

A száj higiéniája nem csak a fogak egészségének a megőrzése miatt kiemelten fontos.

Ahogy a cikk elején már említettük, a nyál kiemelt szerepet játszik a szájüreg egészségének fenntartásában.

A rendszeres fogmosás és a fogászati szűrővizsgálatok fontos szerepet játszhatnak abban, hogy ne alakuljon ki a szájszárazság illetve egyéb szájüregi megbetegedés.

fogmosás

2. Nyáltermelést elősegítő ételek fogyasztása

Vannak olyan élelmiszerek, amelyek segíthetnek a nyáltermelésben, ezzel csökkentve a szájszárazság mértékét.

A citrusfélék kiemelt helyen vannak ebben a tekintetben, hiszen a magas savtartalmuknak köszönhetően ingerlik a nyálkahártyát, így a szervezet intenzívebb nyáltermelésbe kezd.

Hasonló hatást fejthet ki a Cayenne-bors vagy az aloe vera is.

A rágógumi segíthet a nyálképzésben, de ebben az esetben kiemelten fontos, hogy cukormentes legyen a rágó, hiszen a magas cukortartalmú készítmények többet ártanak mint használnak.

3. Megfelelő folyadékbevitellel megelőzhető a szájszárazság?

A legfontosabb módja a szájszárazság elkerülésének a tudatos folyadékbevitel. Sokan úgy vannak az ivással, hogy akkor isznak, amikor szomjasak lesznek.

Ez egy alapvető hiba, hiszen ha szomjúságot érzünk, az már a kiszáradás egy kezdeti jele, így jóformán már elkéstünk.

Az ivás tudatossá tétele nem egyszerű feladat, hiszen akkor is inni kell, amikor nem érzünk rá ingert.

Napi 3-4 liter ivóvíz bevitelére azonban egy felnőtt szervezetnek szüksége van az egészséges működéshez, magasabb intenzitású életvitel – sportolás vagy fizikai munka végzése – esetén még ennél is több vízre lehet szüksége a szervezetnek.

Ha valamilyen tünetet észlel magán a cikkben leírtakból, és a szájszárazság huzamosabb ideig fennáll, mindenképpen keresse fel háziorvosát, hogy kideríthessék a szájszárazságot okozó esetleges lappangó betegségeket.

Ha pedig fogászati szűrővizsgálatra lesz szüksége, bátran keressen minket az elérhetőségeinken.

KONZERVÁLÓ FOGÁSZAT ÉS FOGPÓTLÁSTAN SZAKORVOSA

Fogszakorvos vagyok, a Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Karán végeztem 2004-ben. Konzerváló fogászat és fogpótlástan szakvizsgámat 2007-ben szereztem. Fogászatokon és klinikákon szerzett tíz éves tapasztalatommal saját rendelőt nyitottam, ahol a precizitás és profizmus mellett törekszünk a fájdalommentes, oldott hangulatú kezelések megvalósítására.

Hasonlóan, más honlappal rendelkező cégekhez, mi is használunk sütiket a weboldalunkon. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás